A kapcsolatok fontosabb gazdasági jellemzői:
2017. szeptember 21-én Magyarország és Laosz kormánya 160 millió dollár összegű kötött segélyhitel programról írt alá kormányközi megállapodást a Külgazdasági és Külügyminisztériumban. 2018. január 30-án az EXIM aláírta a harmadik magyar-laoszi kötött segélyhitelről szóló hitelszerződést a laoszi Pénzügyminisztériummal. A hitelszerződés keretében Magyarország összesen 160 millió USD hitelt biztosít laoszi fejlesztési projektek kivitelezésére. Az együttműködés keretében magyar vállalkozások közreműködésével népesség-nyilvántartási és elektronikus személyi igazolvány rendszer létrehozását célzó projektek, valamint élelmiszerbiztonsági fejlesztések, és szennyvízkezelési beruházások valósulnak meg a délkelet-ázsiai országban.
Az első, 8,6 M USD összegű kötött segélyhitel-felajánlásról szóló keret-megállapodás aláírására 2009-ben került sor. Ennek alapján minifarmok rekonstrukciójára és korszerűsítésére, tápüzemek és vágóhidak létesítésére került sor a kis farmgazdaságok jó minőségű takarmánnyal és tenyészállatokkal történő ellátásának javítása érdekében. A projektek 2011-re sikeresen megvalósultak. A laoszi fél kérésére magyar részről újabb, 30 millió USD értékű kötött segélyhitel és 30 millió USD Eximbank hitel nyújtásáról született döntés, amely a laoszi agrárgazdaság és élelmiszeripar integrált fejlesztését célozza. A kapcsolódó kormányközi keret-megállapodást 2016. február 22-én írtuk alá a laoszi élelmiszerlánc-biztonsági rendszer fejlesztéséről Budapesten. A kötött segélyhitel programhoz kapcsolódó kereskedelmi és hitelszerződést az Eximbank, valamint a konzorcium képviselői 2016. április 26-án írták alá Vientiane-ban.
2018-ban exportunk 157%-kal 7,2 millió dollárra növekedett, míg importunk 316%-kal 0,5 millió dollárra emelkedett 2017-hez képest. A teljes áruforgalom 164%-os erősödést követően 7,7 millió dollárt tett ki.
2018-ban Magyarország 3 legfőbb export terméke a szakmai-, tudományos-, ellenőrző műszer és készülék (a teljes kivitelünk 68%-a), az általános rendeltetésű ipari gép és berendezés, és géprész (a teljes kivitelünk 13%-a), a speciális szakipari gép (a teljes kivitelünk 5%-a) volt.
2018-ban Magyarország 3 legfőbb import terméke a szakmai-, tudományos-, ellenőrző műszer és készülék (a teljes behozatalunk 59%-a), a kávé, tea, kakaó, fűszer (a teljes behozatalunk 37%-a), az illóolaj és rezinoid, illatanyag, testápolási-, fényesítő- és tisztítószer (a teljes behozatalunk 3%-a) volt.
Laosz legkevésbé fejlett ország státuszából következően a laoszi termékek az EU „everything but arms” kereskedelempolitikája jegyében vámmentes piacra lépést élveznek az EU területén.
Laosz gazdasága:
2018-ban a GDP 6,5%-al nőtt. A GDP növekedés a 2018. évi áradások következtében visszaeső mezőgazdasági termélés és a csökkenő áramexport miatt maradt el a korábbi évek ütemétől (2014: 7,4, 2013: 7,9 %, 2017: 6,9%).
2018. július 23-án Attapeu tartományban átszakadt a Xe-pian Xe-Namnoa vízerőmű beüzemelés alatt álló gátja. A lezúduló mintegy hatmilliárd köbméter víz összesen nyolc települést árasztott el, a katasztrófa több tucat halálos áldozattal, sok száz sérülttel járt, több mint hatezren váltak hajléktalanná. A Körös Consult Kft-vel együttműködve magyar humanitárius segítségnyújtás keretében került átszállításra a katasztrófa sújtotta területre az a nagyteljesítményű mobil víztisztító berendezés, amelyet a cég még 2018 tavaszán telepített a laoszi fővárosba a Külgazdasági és Külügyminisztérium társfinanszírozásával. A berendezés július 31-én üzembe állt, és megkezdte a helyi közösségek ivóvízzel való ellátását a katasztrófa helyszínén, az igényeknek megfelelően napi 5-6000 liter tiszta ivóvíz előállításával. Ezzel naponta mintegy 3000 fő számára biztosítható az egészséges ivóvízhez való hozzáférés alapvető szükséglete.
Laosz gazdaságfejlesztési stratégiájának egyik alappillére az agrárgazdaság fejlesztése: a családi farmgazdaságok minőségi állatállománnyal és takarmánnyal történő ellátása, az élelmiszerbiztonsági lánc kiépítése, az állategészségügyi helyzet javítása, a feldolgozóipari háttér fejlesztése, illetve oktatási és szakképzési programokvégrehajtása. A mezőgazdaságban és élelmiszer-termelésben az élelmiszerbiztonság és az ökogazdálkodás egyre fontosabb szerepet játszik. Laosz elsősorban a magasabb minőségű és árszínvonalú biotermékek ágazatát kívánja fejleszteni, ebben a folyamatban kiemelten számít a magyar szaktudásra és tapasztalatokra.
Az ENSZ Fejlesztéspolitikai Bizottságának 2018. márciusi jelentése szerint Laosz először teljesítette a „legkevésbé fejlett országok” (LDC) kategóriából történő kilépéshez szükséges előfeltételeket. A laoszi kormány célja, hogy 2024-ig kilépjen a legkevésbé fejlett státuszú ország kategóriából.
A laoszi kormány infrastruktúra-fejlesztési politikájával igyekszik a tengeri kijárat hiánya miatti infrastrukturális elszigeteltségét csökkenteni (from landlocked to land-linked country). A kínai One Belt One Road- projekt keretében nagysebességű vasút épül Laoszban.
Laosz a Világbank üzleti környezet szempontjából felállított rangsorában 190-ből a 141. helyet foglalta el 2018-ban.
Forrás:
https://bangkok.mfa.gov.hu/page/laosz-gazdasagi-kapcsolatok-20190524