(A 2012. szeptember 15-16-i Laoszi Napok keretében elhangzott előadás szerkesztett változata)

Bevezetés

Az új gazdasági mechanizmus 1986-ban történő bevezetése a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaságban (LNDK) a piac szerepének elfogadását, az ország külföldi működő tőke  előtti megnyitását jelentette. A szocialista tábor szétesését követően – a korábbi szocialista piaci orientáltság helyett – a laoszi gazdaság az ázsiai és a nyugat-európai piacok felé nyitott, amely az általunk is ismert korábbi gondolkodási mód és gyakorlat teljes átalakítását követelte meg

Megjegyezzük, hogy az új gondolkodás és a piac szerepének erősödése nem érte váratlanul a legfelsőbb laoszi vezetést. Az 1980-as évek első felében Kína és Vietnam gazdasági szakértői már rendszeresen tanulmányozták a magyar és a lengyel új gazdasági mechanizmusok tapasztalatait, míg a laosziak elsősorban e két szomszédos országban tájékozódtak e téren. Kaysone Phomvihane, a Laoszi Népi Forradalmi Párt főtitkára (1955-1992 között) 1983-1987. között többször kért személyes konzultációt a Magyar-Laoszi Gazdasági és Műszaki- Tudományos Együttműködési Bizottság Vientianeban tartózkodó delegációjának közgazdász szakértőitől a magyar gazdaságirányítás tapasztalatairól.

Meghatározó volt Laosz számára, hogy 1997. júliusában az ASEAN teljes jogú tagjává vált. Laosz 2008-ban csatlakozott az ASEAN szabadkereskedelmi övezetéhez (AFTA), amelynek tagjaként vállalta, hogy 2008-2015 között az importált termékek és szolgáltatások 95 %-a esetén a vámokat 0-5 % közé szorítják le, míg a számára legérzékenyebb termékek esetén a vámokat 2018. végéig építik le.

Megjegyzésre érdemes, hogy 2005-ben Laosz töltötte be az ASEAN soros elnökségét.

Laosz ASEAN tagként aktív szereplője lett a dél-kelet-ázsiai térségnek és több kereskedelmi megállapodást írt alá, többek között Kínával, az Európai Unióval, Japánnal, Dél-Koreával, Ausztráliával, Új-Zélanddal és Indiával. Az ASEAN és az említett országok együttesen mintegy 2 milliárd fős szabadkereskedelmi övezetet jelentenek Laosz számára. Különösen jó az együttműködése a szomszédos Thaifölddel, ahol több százezernyi laoszi dolgozik. A laoszi kormány 2004 decemberében megállapodást írt alá az Amerikai Egyesült Államokkal is a kereskedelmi kapcsolatok normalizálásáról.

A Világkereskedelmi Szervezetbe (WTO) 1997. júliusában kérte felvételét, és 2001-ben hivatalosan is benyújtotta csatlakozási kérelmét. Jelenleg Laosz az egyetlen ASEAN ország, amely még nem tagja a WTO-nak. Jelenleg úgy ítélhető meg, hogy felvételére 2013-ban kerülhet sor.

A laoszi gazdaság feltételei, lehetőségei és eredményei.

A bevezetőben említettek alapján tekintsük át, hogy hol tart ma a laoszi gazdaság, milyen eredményeket ért el a már említett új gazdasági mechanizmusa alkalmazásával.  Laosz zárt, tengeri kikötő nélküli kontinentális ország, amelynek 236,8 ezer km² -nyi területén (amely 2,5-szer nagyobb mint Magyarország) mintegy 6,5 millió főnyi lakosság él. Ugyanakkor az ország három meghatározó tartományában (Champassak, Savannakhet és Vientiane) él a teljes lakosság fele.

A legtöbb fejlődő országhoz hasonlóan Laosz is a fiatalok országa: a 19-éven aluliak a

lakosság felét, a 20-39 év közöttiek pedig annak 29,2 %-át teszik ki. Így a 40 éven felüliek

mindössze 20 %-ot képviselnek az össznépességben.

Jelenleg évente 2 %-nál valamivel nagyobb mértékben növekszik a lakosság, mivel a 3,6 %-os születési aránnyal az 1,2 %-os halálozási arány áll szemben. (Öt éves kor alatt a gyermekhalandóság 10 %-ot tesz ki!) Laoszban 68 (más adatok szerint 47) etnikai csoport különböztethető meg, de a lakosság 72%-át a thai-lao eredetű lao lum csoport teszi ki. Jelentős még a lao theung (20 %) és a laosung (6 %) népcsoport is. A felmérések szerint mintegy 40 ezer fő vietnami és 30 ezer fő kínai is él Laoszban.

Az új gazdasági mechanizmus bevezetését követően a GDP növekedésének átlagos üteme meghaladja az évi 6-7 %-ot. 1986-1990 között a GDP átlagosan 4,8 %-kal, míg a 2006-2010. közötti 6. ötéves népgazdasági terv idején 7,9 %-os mértékben nőtt évente:

2010 végén az egy főre jutó GDP értéke 1057 USD volt. Ennek mintegy 51%-át a mezőgazdaságban, halászatban és az erdőgazdaságban állították elő. E szektorokban dolgozik az aktív lakosság közel 75 %-a. A GDP termeléséhez az ipar 22 %-kal, a szolgáltatások 27 %-kal járultak hozzá.

A 2011-2015. közötti 7. ötéves népgazdasági terv legfontosabb célkitűzései:

• A mezőgazdaság korszerűsítése, az öntözéses rizstermesztés bővítése és az égetéses rizstermesztés teljes visszaszorítása.
• A vízi energia fejlesztése,
• A bányászati lehetőségek (réz, ón, bauxit, vas, stb.) kiaknázása
• Az idegenforgalom fejlesztése
• A szegénység elleni küzdelem
•  Az oktatás korszerűsítése.

Laosz legfontosabb mezőgazdasági termékei a rizs, a kukorica, a kávé, míg állattenyésztése terén a bivaly-, a szarvasmarha- a disznó- és a baromfi-állomány érdemel figyelmet:

Érdemes megjegyezni, hogy az 1940-es években Laosz felületét még 70 %-ban borították erdők, amely mára mintegy 40 %-ra csökkent. Az ország felszabadulásának évében (1975) ez az arány még néhány százalékkal meghaladta az 50 %-ot.

Az országban fokozatosan növekszik a közepes és nagyobb farmgazdaságok száma is: jelenleg mintegy 230 szarvasmarha-, 800 sertés-, 260 baromfi- és közel 4500 hal-gazdaság működik.

Hosszabb távon az ipar és a szolgáltatások részarányának további növekedésével lehet számolni, tekintettel arra, hogy a beruházások és fejlesztések elsősorban ezen ágazatok bővítését és modernizálását szolgálják.

Jelenleg mintegy 25 ezer feldolgozó üzem működik az országban, ebből mintegy 370 nagy-, 430 közepes, míg a többi kisüzemnek tekinthető.

2010. októberében megnyílt a laoszi értéktőzsde, amelyben egyelőre még csak két laoszi céget (Laoszi Külkereskedelmi Bank, Laoszi Elektromos Művek) jegyeznek, de maga a tény lehetőséget nyújt a megfelelő szakembergárda kiképzésére, tapasztalatok gyűjtésére.

Működő tőke befektetések Laoszban.

2008. közepéig összesen mintegy 7 milliárd USD értékű működő tőke felajánlást tartottak nyilván, amely 2010 végéig mintegy 720 millió USD tényleges befektetéssel bővült, miközben a felajánlás 2009-ben 1,1 milliárd USD-t, 2010-ben pedig 1,8 milliárd USD-t tett ki. A vízi erőművek és a bányászati projektekre 2010 végéig mintegy 5,5 milliárd USD-t használtak fel.

2002-2010 között Vietnam 3 milliárd USD, Thaiföld 2,7 milliárd USD, míg a KNK 2,4 milliárd USD értékben vett részt a laoszi befektetésekben.

2010-ben az összesen felajánlott 1,8 milliárd USD-ből 450 millió USD-t a bányászat, 440 millió USD-t a vízi energia, 310 millió USD-t a mezőgazdaság, 210 millió USD-t a szolgáltatások, míg 185 millió USD-t a feldolgozó ipar (elsősorban textilruházati ipar) fejlesztésére irányoztak elő.

A közvetlen külföldi tőkebevonásban Svédország vállalatai – Franciaországot követően – Európából a második legfontosabb helyet foglalják el Laoszban. Laosznak jó esélye van arra, hogy vízi energiáinak kihasználásával az ASEAN „áramforrása” legyen. Megjegyezzük, hogy Laoszban potenciálisan összesen 23-25 ezer MW (francia adatok szerint: 50 ezer MW) értékű vízi energia kapacitás áll rendelkezésre, amelynek 2010 végéig mindössze 10 %-át hasznosították. A megtermelt villamos energia mintegy 90 %-át exportálják, jelenleg túlnyomórészt Thaiföldre.

2012-ben a működő 17 erőmű együttesen mintegy 3 ezer MW kapacitással bír, amely 2020-ra 12 ezer MW-ra fog emelkedni. Ekkor a laoszi háztartásoknak már 90 %-ában lesz áram a jelenlegi 70 % helyett.

2013-ban a laoszi villamos energia Thaiföld mellett Kínába és Vietnamba is el fog jutni. 2015-től kezdve pedig a villamos energia exportból származó bevételek meg fogják haladni a bányászati export bevételeit.

A laoszi gazdaság pénzügyi kérdései.

A központi költségvetés hiánya

A 2010-2011 költségvetési évben a költségvetés hiánya a beérkező segélyekkel együtt a GDP mintegy 2,6 %-a volt. A költségvetési bevételek értéke 1202 millió USD, a kiadásoké pedig 1512 millió USD volt.

Laosz adósságállománya (amelynek mintegy 90 %-a a nemzetközi szervezetekkel szemben áll fenn) a 2010-2011 pénzügyi évben 3,7 milliárd USD-re nőtt, amely a megtermelt GDP-nek mintegy 47 %-át tette ki. 2011 végén Laosz valutatartalékai 813 millió USD-t értek el, amely mintegy 2 havi importszükséglet fedezésére volt elegendő.

Az ország központi költségvetésének bevételei között továbbra is jelentős tételt tesznek ki a nemzetközi szervezetek és egyes országok térítésmentes adományai, amelyek együttes értéke éves szinten eléri a költségvetési bevételek mintegy 15 %-át. A legtöbb adományt nyújtó országok Japán, Svédország, Franciaország és NSZK, míg a nemzetközi szervezetek közül az Ázsiai Fejlesztési Bank (ADB), a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Nemzetközi Fejlesztési Társulás (IDA) és a UNDP a meghatározóak. Ezek részt vesznek az országos villamos távvezeték-hálózat kiépítésében is, amely a tervek szerint 2015-ig készül el.

A laoszi külkereskedelem alakulása (MUSD-ben):

A laoszi export meghatározó tételei mintegy 50 %-os részesedéssel a bányászati termékek (réz, arany), valamint a textiláruk, a fa és faipari termékek, a villamos áram (24 %) és a kávé voltak. A főbb importált tételeket a beruházásokhoz szükséges gépek és berendezések (kb. 50 %), a fogyasztási cikkek, textilipari alapanyagok és kellékek, üzemanyagok (mintegy ,600-800 millió USD értékben) valamint építőipari anyagok és gépek tették ki. A már említett viszonylati váltásnak megfelelően a laoszi export mintegy 70 %-a az ASEAN országokba irányul, s onnét származik importjának több mint négyötöde. Ezen országok közül Thaiföld állt az első helyen, míg a második helyet Kína foglalta el. Az ASEAN országokon kívül jelentős kereskedelmi partnerei még: Kína, Japán, Ausztrália, az Egyesült Államok és az EU országai voltak. A laoszi export mintegy 14 %-a, importjának pedig 4 %-a bonyolódott az EU-országokkal, elsősorban az NSZK-val és Franciaországgal.

Néhány szó a laoszi idegenforgalomról.

1975-1990 között Laosz esetében gyakorlatilag még nem beszélhetünk az idegenforgalomról. Ugyanakkor az elmúlt években a laoszi kormány kiemelten kezeli a turizmus fejlesztését, amelynek nyitánya az 1999 évben megrendezett Visit Laos Year volt. Ennek megfelelően e téren is látványos eredmények születtek: 2004-ben 41 %-kal, 2005-ben 22 %-kal, 2006-ban pedig 11 %-kal több külföldi érkezett az országba, mint a megfelelő megelőző évben. 1990-ben csak 15 ezer, 1999-ben már 614 ezer, 2010-ben pedig már több mint két millió fő lépett be Laoszba, s az idegenforgalomból származó jövedelem meghaladta a 300 millió USD értéket. A beutazók zöme ázsiai országokból (1,8 millió fő), ezen belül Thaiföldről (1,3 millió fő) és Vietnamból 300 ezer fő) érkezett.

Az EU országaiból (főleg franciák, britek és németek) mintegy 130 ezren keresték fel Laoszt.

A laoszi idegenforgalmi szakemberek szerint az országba érkező külföldiek közül ténylegesen minden 3-4. látogató lehet turista. (A statisztikában csupán a határátlépések számát regisztrálják, nem tesznek különbséget az üzleti és a turista célú belépők között.)

Jelenleg mintegy 360 szálloda és 1400 vendégház várja a külföldi vendégeket. Az idegenforgalmi ágazat mintegy 300 ezer fő laoszi számára nyújt munkalehetőséget.

A GDP értékének alakulása:

Megjegyezzük, hogy az egy főre jutó GDP értéke vásárlóerő-paritáson – USA adatok alapján – 2011.évi árakon számolva 2009-ben 2400, 2010-ben 2500, míg 2011-ben 2700 USD volt.

A látványos gazdasági növekedés ellenére Laosz azonban még mindig igen szegény fejlődő ország: a lakosság mintegy 70 %-a napi 2 USD-nél kevesebből, ezen belül 23-24 %-pontnyi pedig napi 1 USD alatti jövedelemből él. (Ez az arány 20 évvel korábban még 45 %-pontot tett ki.)

A kormány terveiben szerepel a szegénység 2015-ig való felszámolása, amelyet elősegít Laosz ASEAN tagsága és a GDP magas szintű éves növekedési üteme. A felmérések szerint a mezőgazdasági területek lakosságának és a fővárostól távol élőknek mintegy 35 %-a még mindig megélhetési gondokkal küszködik.

Laosz 2020-ig szeretne kilépni a legkevésbé fejlett országok köréből.

Az inflációt visszaszorították (értéke 2010. decemberének végén 5,76 % volt), a nemzeti valuta, a Kip USD-hez viszonyított árfolyama pedig stabilnak tekinthető (Lásd: korábbi táblázatok).

A drogalapanyagként használható ópiumtermesztést gyakorlatilag megszüntették, az erdőirtáson alapuló mezőgazdasági terület-bővítést pedig visszaszorították, de még így is mintegy 20 ezer hektáron ily módon termesztenek rizst.

A laoszi gazdasági célkitűzések szerint a jelenlegi (7.) ötéves tervben (2011-2015) beindított projektek biztosítják, hogy a Laosz Népi Forradalmi Párt kongresszusán elhatározott célok: – a mezőgazdaság fejlesztése, a szegénység visszaszorítása, a gazdaság fejlesztése és a piacgazdaság bővítése – megvalósíthatók legyenek. A 7. ötéves tervben a GDP tervezett növekedési üteme éves szinten 7,9 %.

Érdekességek

•  Laosz 1991-ben csatlakozott a frankofon országok nemzetközi szervezetéhez.
•  2009-ben Vientianeben rendezték meg a dél-kelet ázsiai országok 25. futball bajnokságát (SEA Games).
• Laoszban forgalomba bocsátották a 100 000 kipes bankjegyet (ez a árfolyamokon mintegy 9 EUR-t vagy 12 USD-t ér), amelyen annak a Setthatirat laoszi királynak a képmása látható, aki 1560-ban elrendelte, hogy Luang Prabang királyi székhely helyett Vientiane legyen az ország fővárosa.
• Laoszban 2010-ben ünnepelték meg Vientiane fővárossá nyilvánításának 450. évfordulóját.
• 2012. novemberében Vientianeban kerül megrendezésre az ASEM (Ázsia – Európa Találkozó) csúcskonferencia.

Források:

Nemzetközi Valutaalap, Világbank, Ázsiai Fejlesztési Bank éves és időszakos kiadványai, valamint

Statement by Phouphet Khamphounvong,

Governor of the Bank for the Lao People’s Democratic Republic

Governor Statement No. 29

September 23, 2011

Összeállította: Megyeri Béla

2012. szeptember 20.