A világ egyik legszegényebb országa élelmiszerellátásának, gazdasági és társadalmi fejlődésének segítése a kölcsönös előnyök alapján

I. Előzmények

Magyarország számára Laosz kiemelt jelentőségű délkelet ázsiai ország tekintettel a több, mint harminc éves mezőgazdasági kapcsolatokra. A két ország mezőgazdasági minisztériumának együttműködésének keretében az 1970-es években magyar szakemberek segítették az ágazati tervezési munkát, az álltegészségügyi szolgáltatások színvonalának javítását, a növény- és állattenyésztés fejlesztését. Magyar egyetemen szerzett agrár-, illetve állatorvosi diplomát sok olyan laoszi szakember, aki ma már a laoszi agrár kormányzatban vezető beosztásban van. Az 1980-as évek elejétől az agár kapcsolatokon belül a halászati együttműködés vált meghatározó jelentőségűvé elsősorban a FAO-nak köszönhetően. A halászati együttműködés zászlós hajója a szarvasi HAKI (Halászati és Öntözési Kutatóintézet) volt, amelynek több szakembere dolgozott FAO szakértőként Laoszban, illetve amely laoszi szakemberek számára szervezett oktatási programokat Magyarországon. A HAKI kétoldalú együttműködési megállapodás keretében működött együtt a Mezőgazdasági és Erdészeti Minisztérium Állattenyésztési és Halászati Osztályával, illetve a Élő Vízi Erőforrások Kutatási Központjával (LARReC). A HAKI délkelet ázsiai programjainak végrehajtása során mindig figyelembe vette a laoszi kapcsolatok „beépítésének” lehetőségét. Így például egy a holland kormány által finanszírozott 2 millió dolláros költségvetésű Vietnamban végrehajtott projektbe (West-East-South, WES Projekt) a holland donor hozzájárulásával beépített egy „laoszi komponenst”, illetve magyar NEFE (Nemzetközi Fejlesztési Együttműködés) projekt keretében Vietnamban felépült haltáp üzem referenciaként és háttér üzemként szolgál a laoszi takarmánygyártás fejlesztéséhez. A HAKI koordinációjával 2006 és 2007 között 70.000 USD költségvetésű NEFE program keretében sor került a laoszi főváros Vientiane közelében lévő Namhoum halivadéknevelő gazdaság rekonstrukciójára. Az elkészült létesítményeket az FVM államtitkára avatta fel 2007. november 1-én.

A korábbi laoszi agrár miniszter Dr. Siene Saphanthong elképzelése, miszerint a halászati együttműködés alapozhatja meg más agrár területeken történő együttműködést, az utóbbi években valóra vált. A HAKI és az ÁTK (Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet) Nemzetközi Fejlesztési Együttműködési (NEFE) program keretében szakértői konzultációkat és oktatási programokat szervezett a halászatban és az állattenyésztésben dolgozó laoszi szakemberek számára 2008-ban és 2009-ben, illetve jelenleg folyamatban van egy Tudományos és Technológiai (TéT) projekt végrehajtása. A HAKI aktív előkészítő munkájának eredményeképpen megvalósítás alatt áll egy a későbbiekben ismertetett segélyhitel program, amelynek a hal mellett állattenyésztési és takarmánygyártási komponense is van. A két oszág közötti kapcsolatok, amelyen belül meghatározó az agrár együttműködés, rendezettek. Az elmúlt években rendszeresek voltak a két agrár minisztérium vezetőinek, illetve vezető szakembereinek kölcsönös látogatásai. A több évtizedes laoszi magyar kapcsolatok vitalitását jelzik a Magyar Laoszi Baráti Társaság rendezvényei is.

II. Magyar kötött segélyhitel program a halászati és állattenyésztési szektor fejlesztésére a minőségi tenyészanyag és takarmány ellátás javításával

Magyarországtól, mint EU tagországól elvárt, hogy segítse a szegény országokban élők életkörülményeinek javítását. A segítségnyújtás elsősorban a Külügyminisztérium által kezelt vissza nem térítendő támogatás (NEFE), illetve az EXIMBANK által kezelt segélyhitel formájában történik. Nem véletlen, hogy Magyarország számára Laosz megkülönböztetett szerepet játszik a segélypolitikában, hiszen Laosz a legfejletlenebb országok kategóriájába (Least Developed Countries, LDC) tartozik, amely országnak hazánknak több évtizedes kapcsolata van. Az sem véletlen, hogy a hazánk által Laosznak nyújtott támogatás alapvetően mezőgazdasági és élelmiszertermelési támogatás, hiszen hagyományosak a két ország közötti agrárkapcsolatok és laoszi gazdasági és társadalmi fejlődésben kiemelt szerepe van az élelmiszer ellátásnak, illetve az agrárgazdálkodásból élők megélhetési körülményeinek javításának. Fentiek figyelembe vételével 2008 elején kezdődött el egy kötött segélyhitel projekt előkészítésére irányuló szakmai munka, amelyet az EXIMBANK és a Magyar Nagykövetség támogatásával a HAKI, az ÁTK és a dabasi székhelyű a hazai takarmánygyártásban élenjáró VITAFORT ZRt. végzett. A magyar kormány 2150/2008 (XI.5) határozatában tette közzé a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság körmányának tett 8,6 millió dolláros kötött segélyhitel felajánlását mezőgazdasági miniüzemek fejlesztésére. A segélyhitelre vonatkozó kormányközi keretmegállapodást 2009. március 6-án Vientiane-ban írták alá a kormányok képviselői, magyar részről a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium államtitkára, laoszi részről a tervezési és beruházási minsizter, majd sor került a hitelmegállapodás aláírására is a laoszi Mezőgazdasági és Erdészeti Minisztérium valamint a Pénzügyminisztérium, illetve a magyar EXIMBANK között. A kereskedelmi szerződéseket laoszi részről a Mezőgazdasági és Erdészeti Minisztérium, magyar részről a projekt fővállalkozója a VITAFORT ZRt. írta alá.

A 8,6 millió USD értékű kötött segélyhitelt a magyar kormány az OECD előírások figyelembe vételével kamatmentesen nyújtja a laoszi kormánynak. A támogatási összeg lehívásának időtartama max. 36 hónap. A hitel visszafizetésének időtartama 18 év, amelyből 8 év türelmi idő. A segélyhitel „kötött”, ami azt jelenti, hogy a szállított berendezések és biztosított szolgáltatások minimum 50%-a magyar kell, hogy legyen.

Az OECD szabályok szerint ha egy projekt költségvetése nem haladja meg a 2,9 millió USD-t a projekt engedélyezési és elszámolási eljárásai egyszerűsítettek a „de minimis” elv alapján. Ezt figyelembe véve a komplex projektet három tematikailag és földrajzilag elkülönülő alprojektre bontottuk az alábbiak szerint:

1. Kereskedelmi célú sertés-, baromfi- és halfajták intenzív, ipari takarmányok alkalmazásán alapuló integrált tenyészanyag termelése árutermelő farmok számára Nongteng gazdaságban Vientiane főváros régiójában.

A fejlesztés meglévő tenyészhal és tenyészállat ellátó gazdaság létesítményeinek korszerűsítését, illetve bővítését, továbbá egy olyan tápüzem létesítését foglalja magában, amely egy 2 t/óra kapacitású baromfi és sertés táp gyártó gépsort, illetve egy 1 t/óra kapacitású haltáp gyártó gépsort tartalmaz.

2. Őshonos sertés- és halfajták tenyészanyagának ökológiai termelése extenzív körülmények között családi gazdaságok számára Namxuang és Namhoum gazdaságokban Vientiane főváros régiójában.

A fejlesztés egy korábbi magyar NEFE projekt eredményeire alapozva őshonos sertés és halfajták tenyészanyaga előállításának műszaki feltételeit javítja meglévő létesítmények korszerűsítésével, illetve új halastavak és egy sertés szúró- vágóhíd létesítésével.

3. Ipari takarmányok alkalmazásán alapuló sertés, baromfi és hal tenyészanyag előállítás Naluang és Namtouan gazdaságokban Luang Prabang tartományban.

A fejlesztés meglévő létesítmények korszerűsítését, illetve új állattartó épületek, és egy 1 t/óra kapacitású haltápgyártó üzem létesítését foglalja magában.

Az OECD szempontok szerinti csoportosítástól függetlenül a projektnek alapvetően három szakmai komponense van: (1) takarmánygyártás fejlesztés (sertés, baromfi és hal számára); (2) akvakultúra fejlesztés és (3) állattenyésztés fejlesztés. A legnagyobb kpmponens a takarmánygyártás fejlesztés, ami a projekt költségvetésének kb. 65%-át teszi ki (kb. 5,2 millió USD), míg az akvakultúra és az állattenyésztés részaránya 17-17% (kb. 1,4-1,4 millió USD). A projekt előkészítésre, a monitoringra és az előre nem látható költségek fedezetére kb. 0.6 millió USD-t irányoztunk elő. Megjegyezzük, hogy a nemzetközi donor projektekben számottevő szakértői részarány a költségvetésnek csak mintegy 9%-a volt, tekintettel arra, hogy a projekt mintegy megalapozója volt egy második segélyhitel projektnek, amely végrehajtása során szántunk nagyobb szerepet a magyar „software” hasznosításnak. A magyar kötött segélyhitel programban meghatározóak a berendezések, anyagok és építési munkák költségei, amelyek kb. 87%-ot tesznek ki (nem számítva az előkészítés, monitoring és előre nem látható költségeket).

A tápgyártás fejlesztés alapvetőfontosságú a laoszi agrárgazdálkodásban, hiszen az ország kiszolgáltatott helyzetben van az állati takarmány ellátásban, ami az importon alapul. Jellemzó példa, hogy Laosz takarmányalapanyagot exportál olcsón Thaiföldre, majd tápot vásárol vissza drágán. A tápgyártás fejlesztés során a projekt felhasználja a korábbi vietnami NEFE projekt eredményeit. NEFE projekt keretében Vietnamban Caibe városában működő tápüzem szakemberei részt vesznek a laoszi tervező munkában és a laoszi szakemberek képzésében, illetve a vietnami üzem építésében részt vevő egyik vietnami vállalat végzi az acélszerkezetek gyártását és szerelését Laoszban a tápgyár építés három helyszínén Nongtengben (Vientiane főváros), Naluangban és Namtouanban (Luang Prabang tartomány).

Az akvakultúra komponensnek jó alapját képezi a több évtizedes szakmai együttműködés a HAKI-val. A projekt akvakultúra komponense mintegy folytatása a 2007-ben zárult NEFE projektnek magába foglalva a tóterület bővítését, a létesítmények illetve a szakmai munka műszaki színvonalának további javítását. Az akvakultúra fejlesztés a kisgazdaságok minőségi halivadékkal történő ellátásának javítását célozza három ivadék ellátó gazdaság fejlesztése révén Nongtengben, és Namhoumban (Vientiane főváros), illetve Naluangban (Luang Prabang tartomány). Az ivadékellátás fejlesztése a tilápia és ponty alapvető fajok mellett őshonos fajok ivadékainak nevelésére irányul. A laoszi pontytenyésztés fejlesztési program a HAKI élő ponty génbankjában tartott állományok használatára, illtetve a génbanki munka eredményeire és tapasztalataira épül.

Az állattenyésztési kompones szakmai alapja az ÁTK és a NAFRI (Nemzeti Mezőgazdasági és Erdészeti Kutató Intézet) közötti most már jónéhány évre visszatekintő együttműködés, illetve a Magyarországon végzett szakemberekkel kialakított kapcsolat. A munka elsősorban meglévő baromfi és sertés tenyésztő, illetve tenyészanyag ellátó létesítmények fejlesztéséra irányul Nongtengben és Namxouanban (Vientiane főváros), és Namtouanban (Luang Prabang tartomány). Kiemelt fontosságú eleme ennek a projekt komponensnek egy szúró-vágóhíd létesítése, amely a minőségi élelmiszer termelés hosszabb távra szóló fejlesztésének egyik pillére lehet.

Az előkészítő munkát követően a projekt tevékenységek végrehajtása 2010 elején elkezdődött és a munkáknak a tervek szerint történő végrehajtásának eredményeként határidőre befejeződtek. A projekt végrehajtásának fontos mérföldköve az egész projekt zászlóshajójának tekinthető nongtengi tápüzem átadása volt, amely egyben a laoszi tápgyártó szektor születését is jelenti. A 2010. augusztus 25-én tartott átadó ünnepségen részt vett Czerván György a VM államtitkára. Az első magyar kötött segélyhitel program keretében felépült létesítmények ünnepélyes átadására, illetve a projekt első ütemének zárására 2011. április 5-én került sor. Az ünnepélyes átadáson részt vett a laoszi mezőgazdasági és erdészeti miniszter Dr. Sitaheng Rasphone, illetve a minisztérium több vezető mukatársa. Az átadásra érkező hivatalos magyar delegációt Dr. Botos Balázs a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára képviselte.

Az első magyar kötött segélyhitel program végrehajtását a laoszi kormány vezető szakemberei egyértelműnek sikeresenek ítélték. Így nyilatkozott erről többek között Thongloun Sisoulith miniszterelnök helyettes és Sitaheng Rasphone mezőgazdasági miniszter. A program sikeresnek minősíthető magyar részről is, hiszen annak megvalósításában 39 magyar kis- és közepes vállallat, iletve két agrár kutatóintézet (HAKI és ÁTK) vett részt, amelyek hasznosíthatták ismereteiket, technológiáikat és értékesíthették gépeiket, berendezéseiket. A kötött segélyhitelnek köszönhető, hogy 2010 során az előző év gyakorlatilag nulla szintjéhez képest közel 5 millió USD-re emelkedett a Laoszba irányuló magyar export értéke.

III. Második magyar kötött segélyhitel program a minőségi élelmiszertermelés alapjainak megteremtésére a laoszi „zöld” erőforrások hasznosításával

Már az első kötött segélyhitel program megkezdését követően körvonalazódott egy második program, amely az első program eredményeire, az együttműködés során feltárt lehetőségek kihasználására irányul. Felek a segélyhitel programot nem „eseti” projektnek tekintették, hanem a gazdasági együttműködést megalapozó lehetőségnek. Sitaheng Rasphone minisztert a 2009. novemberében sorra került magyarországi látogatásra elkísérték agrár üzletemberek is, ami minőségileg új momentum a két ország agrárkapcsolatában. A jelen kötött segélyhitel projekt egy magyar támogatással megvalósuló hosszabb távú agrár fejlesztési program első elemének is tekinthető, hiszen már a projekt előkészítése során körvonalazódott egy nagyobb volumenű olyan komplex program, amely Laosz déli tartományainak fejlesztésére irányuló projekt elemeket is magában foglal. 2009. november 25-én a laoszi és a magyar agrárminiszterek aláírtak egy emlékeztetőt, amely körvonalaz egy olyan magyar segítségel megvalósítható komplex agrárfejlesztési programot, aminek végrehajtása jelentős hozzájárulás lenne a laoszi kormány agrárstratégiájának megvalósításához. A nemzetközileg példaértékű, és a térség agrárstratégiájához is illeszkedő program alapja a minőségi élelmiszer termelés fejlesztése az élelmiszerlánc biztonsági feltételek megteremtésével a kisvállalkozások tevékenységére építve. A program hozzájárul a laoszi élelmiszergazdaság minőségi fejlődéséhez, a laoszi sajátságos ökopotenciál (szennyeződés mentes környezet , értékes őshonos állatfajták) kihasználásához.

A két miniszter által aláírt emlékezetőben vázolt  programtervezet fő elemei az alábbiak:

– családi gazdaságok tevékenységére alapozott modell élelmiszerlánc-biztonsági rendszer létrehozása Laosz egy kiválasztott régiójában (pl. Vientiane),

– az élelmiszerlánc-biztonság növelését szolgáló állategészségügyi szolgáltató háttér fejlesztése, különös tekintettel egy referencia laboratóriumi központ kialakítására és a vakcinagyártás fejlesztésére,

– az élelmiszerlánc-biztonság növelését szolgáló állatitermék-feldolgozó háttér fejlesztése,

– a vidéki lakosság élelmiszer-ellátásának és az élelmiszer-termelésből élők megélhetéséne javítása Laosz déli tartományaiban,

– a mezőgazdaság-fejlesztés emberi erőforrás-ellátottságának fejlesztése Laoszban,

– együttműködés a közös érdeklődésre számot tartó lehetséges technikai támogatási és beruházási projektek fejlesztése érdekében.

Magyar és laoszi agrárszakemberek intenzív tárgyalásai és helyszíni bejárások eredményeképpen a két miniszter által aláírt dokumentumban foglaltak figyelembe vételével kidolgozásra került egy projekt koncepció, amely alapját képezi egy újabb kötött segélyhitel programnak. A második magyar kötött segélyhitel program alapvetően a bizonságos és magas minőségű élelmiszer termelés alapjainak megteremtésére , illetve az élelmiszerlánc biztonsági rendszer kiépítésére irányul. Főbb elemei az alábbiakban foglalhatók össze:

– Az első kötött segélyhitel program keretében megvalósult létesítmények hatékony

működtetésének biztosításhoz szükséges pótlólagos beruházások (pl. alapanyag tárolók a

tápüzemekhez);

– Állat- és növényegészségügyi (Sanitary and Phyto-sanitary, SPS) laboratóriumok kialakítása: 1 központi laboratórium Vientiane-ban, illetve 5 ellenőrző laboratórium főbb határátkelő helyeken ;

– Négy tápüzem létesítése Vientiane, Savannaketh, Pakse és Sayaboury tartományokban, a minőségi takarmányellátás fejlesztése érdekében, ami a „szántóföldtől az asztalig” koncepció elemi része;

– Két vágóhíd létesítése Pakse és Sayaboury tartományokban, illetve a Namxuang-i vágóhídon egy kis húsfeldolgozó (töltelékárú készítő) üzem kiépítése. A vágóhidak a tervezett országos, SPS konform húsellátó hálózat modell üzemei lennének;

– A biztonságos élelmiszer előállításhoz szükséges állategészségügyi feltételrendszer javítása a nongtengi oltóanyag gyártó üzem rekonstrukciójával;

– Oktatási és koordinációs központ létrehozása Nongteng-ben, illetve szakértői munka, szakkképzés és technológia traszfer, továbbá az élelmiszer lánc biztonsághoz kapcsolódó K+F munka (pl. fajtajavítás).

Az első magyar kötött segélyhitel program kedvező eredményeit figyelembe véve és a szakértői konzultációk alapján készült szakmai koncepciót elfogadva a laoszi kormány kérte egy második kötött segélyhitel progam beindítását. A Nemzetgazdasági Minisztérium 2010 novemberében nyújtotta be a második magyar kötött segélyhitel felajánlásáról szóló kormány-előterjesztést. A Kormány 2011. január 26.-i ülésén jóváhagyta a Laosz részére nyújtandó kötött segélyhitelre vonatkozó előterjesztést, azonban a felajánlásról szóló kormányhatározat, illetve a kormányközi megállapodás parafálására felhatalmazást adó miniszterelnöki határozat eddig nem lett közzétéve a Magyar Közlönyben. A laoszi fél több alkalommal, hivatalos és nem hivatalos úton is érdeklődött a második magyar kötött segélyhitel program beindulásáról és érthető növekvő türelmetlenségük, hiszen számítanak a magyar kormány támogatásra, illetve a magyar agrár szakemberek segítségre a tervezett program végrehajtásában. A biztonságos élelmiszertermelés alapjainak megteremtése, illetve az élelmiszerlánc biztonsági rendszer kiépítése stratégiai kérdés az ország számára, amely területen nemzetközi nyomás is nehezedik Laoszra. Az állat és növény egészségügyi (SPS) ellenőrző rendszer kiépítése ASEAN elvárás is. Amennyiben a magyar kormánytól remélt támogatást nem kapja meg Laosz, úgy más forrásokból fogja megoldani az SPS rendszer kiépítését, amely nem csak presztízs veszteség lenne Magyarország számra, hanem üzleti lehetőségektől való elesés is.

A projekt keretében tervezett tevékenységek megkezdésére a magyar fél készen áll. A Vitafort ZRt. az első kötött segélyhitel magyar fővállalkozója kivívta a laoszi fél elismerést, illetve bizalmát az igen komplex és közel 40 magyar kisvállakozást foglalkoztató program végrehajtása során. A vele szoros partnerkapcsolatban lévő HAKI és ÁTK rendszeres kapcsolatban állnak a laoszi agrárgazdálkodás fejlesztésében élenjáró szakemberekkel és továbbra is biztos szakmai hátterét nyújtják az együttműködésnek. Az időközben létrejött magyar Operatív Szakértői Munkacsoport a jövőben segítheti a projekt előkészítés és végrehajtás hatékonyságának növelését, illetve a magyar kisválalkozói érdekek képviseletét.

IV. A magyar segélyhitel programok, mint a magyar-laoszi hosszab távú mezőgazdasági együttműködés, illetve regionális üzleti kapcsolatok megalapozói

A projekt a több évtizedes magyar-laoszi mezőgazdasági együttműködés fontos mérföldköve, amely a korábbi K+F kapcsolatokra építve üzleti kapcsolatokat alapoz meg nemzetközileg is példaértékű módon. A projektben részt vevő intézmények és válallkozások a létesítmények átadását követően olyan szakmai kapcsolatok kialakítására törekednek, amelyek a kölcsönös érdekeltség alapján garantálják a létesítmények hatékony és profitábilis működését. A létesítményeket a megállapodások alapján a laoszi állam építi, azonban egyetértés van abban laoszi kormányzati szinten is, hogy a hosszabb távú gazdaságos működés akkor képzelhető el, ha a létesítmények működtetése magánkézben lesz. Már a projekt végrehatás idején elkezdtük a jövőbeli működés formájának kialakítására irányuló tárgyalásokat a laoszi féllel, köztük a laoszi agrárfejlesztésben meghatározó üzletemberekkel a „Public Private Partneship” jegyében. A cél olyan magyar-laoszi vegyesvállalat létrehozása,amely azon túl, hogy a magyar projekt keretében felépült létesítmények hatékony működését biztosítja, így a hitel visszafizetését segíti elő, megteremti a kölcsönös előnyökön alapuló gazdasági együttműködés lehetőségeit, iletve elősegíti további üzleti együttműködések kialakítását.

A magyar kötöt segélyhitel programok lendületet adnak a laoszi agrárgazdaság fejlődésének azáltal is, hogy élénkítik a vállalkozási készséget, amire jelenleg sajnos a segélyfüggőség, illetve a thaiföldi vállalkozásoknak való alárendeltség jellemző. Kedvező fejlemény az a vállalkozói érdeklődés, amely a segélyhitel program keretében felépült létesítmények jövőbeni üzemeltetésére irányul. Ilyen érdeklődő vállalkozások például a Lao Consulting Co., a Lao Samay Group, a Maliny Co, illetve nemrégiben egy külföldi tulajdonban lévő cég (Lao Banana Co.), a Hanoi-ban lévőnagykövetségünkön keresztül érdeklődött tápgyártásban történő üzleti együttműködés iránt

A laoszi Mezőgazdasági és Erdészeti Minisztérium vezető szakemberei szerint a tervezett projekt iránt már is nagy a nemzetközi érdeklődés, többek között donor szervezetek részéről is (Világbank, Ázsiai Fejlesztési Bank, IFAD, FAO) ami lehetővé teszi a magyar projekt hosszabb távú kiterjesztését külső források bevonásával, illetve a magyar gazdasági jelenlét erősítését a világ e stratégiai régiójában. A laoszi kormány a magyar kötött segélyhitel programok keretében végzett tevékenységet olyan modellnek tekinti, amely megalapozója lehet más, az említett szervezetek által finanszírozott nagyobb projekteknek.

A program lendületet adhat az agrárkutatásoknak, illetve a hagyományos agrárkutatási együttműködésnek is, hiszen a projekt mindamellett, hogy a K+F eredmények hasznosítására épít, további kutatást és fejlesztést is generál (pl. tápreceptúrák, szaporítási és tenyészállat nevelési technológiák fejlesztése) illetve hosszabb távú kutatások igényét is felveti (pl. élelmiszer feldolgozási, élelmiszer minősítési, marketing). A HAKI és az ÁTK aktív részvétele a projektben garantálja a K+F együttműködés folyamatosságát és minőségi fejlődését. A Laoszi kutatási jelenlét elősegíti az agrárkutatás értékeinek a régióban történő hasznosítását is. A kötött segélyhitel programok „életmentő” jellegűek az abban részt vevő kutatóintézetek számára (HAKI, ÁTK), amelyek a kényszerű kötségvetési megszorítások miatt elveszíthetik évtizedek alatt létrejött értékeik jelentős részét. A kötött segélyhitel programokban valórészvételük lehetőséget teremt értékeik (tudás, fajták, technológiák) hasznosítására.

A program referenciaként szolgál a régióban megvalósítható további agrár jellegű magyar kötött segélyhitel projektek számára. Kambodzsában és Indonéziában már folyamatban van hasonló kötött segélyhitel projektek előkészítése, amelyekbe a tervek szerint az akvakultúra és az állattenyésztés mellett a növénytermesztés (kukorica és rizs) is bele foglaltatik. Érdeklődés mutatkozik a régió más szegény országaiból is (pl. Nepál, Myanmar) hasonló projektek iránt, amelyek végrehajtása nem csak Magyarország presztízsét növelheti a fejlődő országok megsegítésére irányuló világméretű programokban, de gazdasági lehetőség is hiszen olyan programokról van szó, amelyek alapvetően üzleti alapokon állnak. Magyarország

Magyarország számára Laosz egy olyan délkelet ázsiai „hídfőállás” lehet az agrárgazdaság és élelmiszertermelés területén, amely növelheti magyar kis- és közepes vállalkozások részvételét az ázsiai élelmiszer business-ben, akár a közvetlenül a termelés és értékesítés, akár közvetve a technológia transzfer és szakmai továbbképzés révén.

A kötött segélyhitel programok előkészítésében és végrehajtásában résztvevők remélik, hogy a második magyar kötött segélyhitelre vonatkozó kormányközi megállapodás parafálására a miniszterelnöki felhatalmazás hamarosan megszületik és a program 2012-ben beindulhat. Így a 2012. év a magyar-laoszi kapcsolatok egyik jelentős mérföldköve lehet, hiszen jövőre Laosz lesz a házigazdája az ASEM csúcsértekezletnek, amelyen Magyarország Miniszterelnöke is részt vesz, illetve jövőre ünnepeljük a Magyarország és Laosz közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 50. évfordulóját.

Szarvas. 2011. augusztus 1.

Dr. Váradi László

főigazgató

Halászati és Öntözési Kutatóintézet